Levelek és esszék – hogy ne legyen az írásnak sírás a vége
Már megy az olvasott szövegértés, hasít a nyelvtan, a magnós feladatot meg már azelőtt kitöltöm, hogy elindult volna a felvétel. Beszélni meg még álmomban is angolul beszélek. Akkor hol itt a hiba nyelvvizsga vagy érettségi előtt? Hát valószínűleg ott, hogy néha bevillan valahol a tudatalattidban, hogy még nem írtam állásra jelentkező levelet, vagy panaszlevelet, vagy tanácsadó levelet, vagy baráti levelet, vagy fogalmazást, és így tovább. Illetve már írtam, meg ismerek is két embert, aki szintén írt, szóval mivel minden megy, csak megoldom valahogy már az íráskészséget!
Na ez a gyakori hozzáállás bődületes sírógörcsös dührohamokhoz képes vezetni, mivel az íráskészség napok alatt elsajátítható tudásának a hiányán bizony írásbeli vizsgák múlhatnak. Ebben a cikkben sorra vesszük, milyen feladatokkal találkozhatunk a leggyakrabban, hogyan építsünk fel egy írást, illetve mikre érdemes odafigyelni.
Feladattípusok
Baráti levél
Emelt- és középszintű érettségik gyakori visszajáró vendége ez a típus, és persze bizonyos nyelvvizsgák is előszeretettel íratnak ilyet.. A témák váltakoznak: megeshet, hogy valamilyen velünk történt élményről kell beszámolni barátunknak, vagy éppen - félig belecsempészve egy esszét is a levélbe – el kell mesélni ismerősünknek, hogy például milyen lépéseket tesz a városunk a környezettudatosság felé, vagy éppen miért költöztünk kertes házból lakásba. Meghívót is kellhet írni, de meghívásra is kérhetnek, hogy reagáljunk. Ugyanakkor gyakran kell problémával szembenálló barátunknak is tanácsot adni. Jelentkező levél
Mindenféle vizsgán előfordul, és több célja van. Sokszor konkrétan állásra kell jelentkezni, mely lehet nyári munkától kezdve vállalati középvezetői beosztás is. Aztán gyakran kell még jelentkezni iskolába, tanfolyamra, sokszor pedig nyári táborra. Nagyon fontos része a levélnek az érdeklődő bekezdés, ahol a jelentkezés nem ismert részeire kell rákérdezni. Azért is fontos ez a levéltípus, mert talán ez áll a legközelebb a valós élethez. Ki tudja, lehet, hogy megtanulod, és rá 3 hétre éppen azért kapsz meg egy állást valahol, mert profin tudtál jelentkezni.Panaszlevél
Sajnos a valós élet másik jó barátja ez a levéltípus. Ugye elmegyünk nyaralni, rendelünk valamilyen berendezést, vagy éppen napok óta nem működik a kábeltévé. El kell mondanunk, miért őket választottuk, mire számítottunk, mi volt a probléma, és ha nem teljesítik, amit szeretnénk, akkor irgum-burgum lesz! Még egyszer hangsúlyozom, sose jó az ilyen szituáció, de hasznos tudni, hogyan is kell ilyenkor fellépni. Szinte bármilyen vizsgán lehet ilyen levél.Fogalmazások, esszék
Témák szempontjából a határ a csillagos ég fölött van valahol. Gyakorlatilag az adott vizsgaszint által elvárt témakörökből bármilyen szemszögből előkerülhet feladat. Alapvetően például előfordul, hogy be kell mutatni valamit (mondjuk az országod oktatási rendszerét), érvelni kell valami mellett vagy ellen, vagy össze kell hasonlítani két dolgot. Az sem ritka, hogy levél formájába rejtik az esszét: egy újság szerkesztőjének kell leírni levél formájában a véleményed valamiről (például az iskolai egyenruhák kötelezővé tétele), vagy ugyanezt egy ezzel foglalkozó fórumra. Az előbbiekben a leges leggyakrabban előforduló eseteket szedtük össze, természetesen előfordulhat mindig valami új.A levél szerkezete
Hívjuk levélnek, fogalmazásnak, vagy esszének, szerkezetileg a jó öreg magyarórákon sokat emlegetett hármas egység érvényesül: legyen a dolognak eleje, közepe és vége, azaz bevezetése (introduction), tárgyalása (main body) és befejezése (conclusion). A bevezetés felvezet, ismertet és ráhangol. A tárgyalás mindent kitárgyal, amit csak kell. A befejezés pedig az addig elhangzottakra reflektál, hogy kerek, egész legyen a gyermek.Mire figyeljünk oda nagyon?
Na, ez egy fogós kérdés. Ha azt mondom, hogy az első betűtől az utolsó betűig mindenre, azzal sem mondtam még el mindent. Az íráskészség feladat a feladat szövegénél indul, és az utolsó leírt betű után ér véget. Már a feladat leírásánál fontos dolgokat tudhatunk meg, amikre ha nem figyelünk, könnyen gondjaink támadhatnak. Aztán általában meg van adva valami, ami alapján dolgoznunk kell: egy hirdetés, meghívó, rövid cikk, egy állítás, valamint néhány szempont. Ami alapján kell dolgozni, az megadja sokszor az írás tartalmának a magját. A szempontok pedig a vázát szolgáltatják, mivel róluk kőkeményen írni kell. Továbbá be kell köszönni, el kell köszönni, sőt, néhány esetben dátum és tárgymegjelölés is kell. Már most elkezdem kihangsúlyozni, hogy a téma, a feladat, a szempontok és a terjedelem gyakorlatilag az íráskészség törvényei. Aki megszegi őket, magyarul kihagy valamit, másról ír, sokkal kevesebbet, vagy éppen sokkal többet ír, az kőkemény pontokkal fizethet!
Ha még kissé homályosnak tűnnek az eddig leírtak, aggodalomra semmi ok! Az íráskészséggel foglalkozó sorozatunkban ennek a gondolkodásmódnak a mentén fogjuk végigvenni a lehetséges feladattípusokat. Ennyit egyelőre bevezetőnek, hamarosan folytatjuk az első konkrét levéltípussal.
Kimaradt valami?
Nyilván a nyelvtani helyesség, és a szókincs bőségének és odaillőségének kérdése: ezzel inkább esetenként foglalkozunk majd, elöljáróban azonban annyi, hogy mind a nyelvtanról, mind a szókincsről szót ejtve beszélhetünk kiváló, elfogadható, a megértést nem zavaróan korlátozó, valamint a megértést ellehetetlenítő esetekről. Ezekről is bővebben a továbbiakban, de nyilvánvalóan ezeken a területeken is a maximumra érdemes törekedni.